Ahogy a cselekvés, gondolkodás és a beszéd fejlődik a gyermekeknél, úgy fejlődik a képzelőerő is, ráadásul ezek között szoros összefüggés is van. A fantáziának ugyanis fontos szerepe van abban, hogy a valóságban történő dolgokhoz előkészítse a cselekvést, előre vetítse a lehetőségeket, és segítse a reális gondolkodást. A képzelet segíti a tájékozódást, kreativitás fejlődését, a trauma feldolgozását, és fontos szerepe van a gyerekek személyiségének fejlődésében.
A képzelet már egy éves kor körül kezd megnyilvánulni, amikor a picik már előre el tudják képzelni a cselekvés sorozatokat, például öltöztetés közben már tudják mi fog következni, és előre felemelik a kezüket, amikor azt kell. Két éves korban már utánozzák is a felnőtteket, etetik a babát, ringatják pont úgy, ahogy az anyjuk csinálta velük aznap. Azonban gyakran előfordul ilyenkor, hogy olyan elemeket is belevisznek a játékba, ami velük nem is történt meg. Ez már a saját képzeletük szüleménye, ami egyre értelmesebb, ahogy nőnek.
A képzelet aktívan befolyásolja az érzelmi állapotukat is, de ez visszafelé is igaz. Amikor egy gyermek negatív élménnyel gyarapodik, például egy orvosi rendelőben, akkor legközelebb már a rendelő puszta említése is szorongást válthat ki belőle, a rossz emlékek miatt. Ez azonban orvosolható, például egy orvosokról szóló mesével vagy játékkal, ami segíthet feldolgozni a korábbi rossz élményt. A nehezen elviselhető valóság helyét gyakran a sokkal kellemesebb képzelet veszi át. A gyerekek képzelete leginkább a játékok és a mesék során fejlődik, így érdemes ezekre nagy hangsúlyt tenni, és például rendszeresen esti mesét olvasni nekik.
