Hogy egy adott társasjáték kinek „olcsó” és kinek „drága”, az igazán relatív kérdés. Azt azonban, hogy mennyit ér egy játék, már objektívan is meg lehet vizsgálni. Lássuk, hogy mi alapján érdemes szemlélni egy társasjáték árát!
"Megéri ez nekem?"
Hogy ki mennyit szán szórakozásra és hobbira az a magánügye, ám egyes felmérések szerint egy átlagos fiatal akár havi 20-25.000 forintot is költ a hobbijára - amiből általában több is van. Ha két hobbit veszünk, és ebből az egyik a társasjátékozás, akkor havi egy komolyabb, vagy 2-3 kisebb játék fér bele egy ilyen büdzsébe. Egy társasjáték valóshoz közelítő értékének megállapításához többféle számolási módot alkalmazhatunk: számolhatunk órabérre lebontott árat, várhatóan értékesen eltöltött időt, illetve megvizsgálhatjuk a szükségleteket (ez utóbbi inkább a gyűjtők, rajongók szempontjából érdekes).
1. Az első módszer nagyon egyszerű: nekem x órát kell dolgoznom ahhoz, hogy ezt a játékot megvegyem. Megér-e nekem ez a játék ennyi óra munkát?
2. A második már kicsit tudományosabb, és talán jobban közelít a valósághoz. Ez a játék várhatóan évi X-szer fog előkerülni, és N ember tud vele Z órát játszani - tehát jól szórakozni. Viszonyításképpen egy mozijegy, amellyel mondjuk egy két órás filmet nézhetünk meg, 1500 forint fejenként. Ennél a módszernél elég végiggondolni a saját szórakozási időnket, és ha a képlet erősen a "megéri" kategória felé billen, úgy érdemes elvinni a játékot. Persze mindenképpen érdemes előzetesen tájékozódni, és olyan játékot kell választani, amellyel tényleg jól fogunk szórakozni!
3. A harmadik módszer főleg a gyűjtők esetében kerül elő: nem az a kérdés, hogy kell-e egy játék (hiszen a gyűjtemény újabb darabja lesz, vagy éppen Deadpoolos és minden kell, ami Deadpool), hanem a kérdés az, hogy melyik kell, és mennyiért. Itt a várható használat gyakoriságán kívül inkább azt érdemes megnézni, hogy mennyire tudja felidézni az adott téma hangulatát, illetve egy kiegészítő esetén: mennyit adna hozzá az alapjátékhoz.
Egyéb szempontok (méret, komplexitás, játékosszám, időtartam)
Egy társasjáték dobozának mérete nagyon fontos, és nem csak a praktikus tárolás miatt. Egy kis méretű társasjáték nem feltétlenül tud kevesebbet, mint egy nagy - és ez sokszor az árban is megmutatkozik. A Hanamikoji például alig több háromezer forintnál és olyan komplexitást rejt a benne lévő mindössze 21 kártya, ami mögött nagyobb dobozos játékok fele könnyen elbújhat. A kis méretű társasjátékok tökéletesek utazási célra is - amire egy nagy dobozos verzió sohasem lesz képes. Egy kisebb doboz tehát nem jelent kevesebb élményt, vagy egyszerűbb, "lebutított" játékot, az árukat sem érdemes tehát ehhez mérni. A Tiny Epic széria darabjai például közel sem számítanak drágának, mivel méretük ellenére roppant jól összerakott, komplex játékok vannak "belezsúfolva" a kis dobozokba. A tanulság: a doboz mérete néha kifejezetten csalóka!
Fontos szempont még, hogy egy játékkal hány játékos játszhat, mennyire komplex és mennyi ideig tart: főleg ezek összessége határozza meg, hogy - feltételezve, hogy egyébként jó és a társasághoz illő játékról van szó - hányszor fog előkerülni. Ezeket az információkat szakképzett eladóktól érdemes megkérdezni (ezt meg is teheted szaküzleteinkben :)), vagy a BoardGameGeek oldalon ellenőrizni, hiszen a dobozon lévő információk a játékidőről (és néha a játékosszámról is) sokszor pontatlanok, a nehézségi szint pedig attól függ, hogy milyen játékokat próbáltunk már korábban.
Végül pedig egy társasjáték befektetésnek is jó: amennyiben egy játéknak bármilyen okból megszűnik a gyártása, és kellően jó volt, akkor annak az értéke elkezd felszökni a csillagos egekbe (Chaos in the Old World, Starcraft, Seasons és társai).
Járulékos költségek
Egy társasjáték ára általában nem áll meg magánál a játék kifizetésénél - már ha jól választunk, és tényleg sokat fogjuk használni az adott játékot. Ha vannak benne kártyák, akkor ezekre érdemes kártyavédőket venni, hogy megóvjuk őket a kopástól és szennyeződésektől. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy több mint százszor előkerül a játék, vagy nincs egy olyan játékostársunk, aki mindig az erő főértékét akarja használni keveréshez :) , akkor egy alap (standard) védő is tökéletesen megfelel.
A kiegészítőket akkor érdemes beszerezni ha tényleg beleszerettünk, és komoly játékélményt, némi csavart, valamint újabb elemeket ad a játékhoz (a Czech Games játékainak például jellemzően egyetlen jól felépített kiegészítője van, de vannak olyan játékok, ahol a kiegészítők összértéke elérheti a 80-100 ezer forintot is). Vannak olyan játékok is, amiket kiegészítő nélkül szinte bűn megvenni (Aranyásók, Smash Up!), de természetesen olyan is akad, aminek a kiegészítője annyira semmilyen, hogy az már a fanatikusoknak is erősen elgondolkodtató.
A mini figurás társasjátékokhoz előbb utóbb előkerülnek a festékek, az ecsetek és a lakkok - vagy egy jól kiválasztott bérfestő - amely önmagában annyi költséget jelenthet, mint maga az alapjáték megvétele. Igaz, ha ezt mi magunk csináljuk, legalább ugyanennyi élményt is ad, amit nem szabad lebecsülnünk.
Amennyiben jól választunk, jól mérlegelünk és jól mérjük fel az erőforrásainkat, akkor a társasjátékra elköltött pénz sosem az ablakon kidobott képzeletbeli vagyonunkat fogja növelni, hanem így vagy úgy, de jó befektetéssé válik.
