A kártyák megkeverése és felfedése után meg kell próbálni kitalálni, hogy vajon melyik lapot választotta a mesélő. A trükk csak annyi a dologban, hogy a mesélő akkor jár jól, ha a feladványa se nem túl könnyű, se nem túl nehéz, mivel csak akkor kap pontot, ha van, aki kitalálja, hogy melyik kártyát tette, ugyanakkor nem mindenki találja ki a megfejtést. A kártyák nagy méretben készülnek, Marie Cardouat szürreális, mégis igényes, (Dalít és a tündérmeséket egyszerre ábrázoló) festményei díszítik a lapokat, inspirációként a fantázia birodalmában való elmerülésre. Jean-Louis Roubira gyerekpszichológus dolgozta ki a szabályokat úgy, hogy ne járjanak büntetőpontok, így senki nem érzi úgy, hogy súlya van a tévedéseknek, ahogy a pontokért vívott verseny is csak amolyan mellékes, a kreatív gondolkodást serkentő, különös hangulatú játékban, amely így szinte észrevétlenül fejleszti a játékosok önbizalmát. Ezen kívül segíti és fejleszti a játékosok közötti kommunikációt, előtérbe helyezve ezzel a társasjátékok egyik legfontosabb erényét. A Dixit 4 magyar kiadás, a méltán nagy sikernek örvendő Dixithez megjelenő újabb kiegészítő kártyacsomag, melynek képeit egy újabb francia festőművész, Clément Lefevre készítette. A játék 84 darab különleges, vadonatúj, egyedi képi világgal rendelkező kártyalapból áll. Ezzel a kiegészítővel a Dixit család már összesen 420 különböző kártyalapot tartalmazó giga kártyajátékra bővült. A Dixit kártyajáték a lapok segítségével határtalan fantáziát kölcsönöz a játékosoknak, ezáltal segíti a fogalmazási készség kialakulását és tökéletesítését, a mások előtti kommunikációt természetessé és kötetlenné teszi,szabadon engedi szárnyalni a gondolatokat és segít ezeket szavakba, mondatokba önteni. Sok kisgyermek nem mer megszólalni az óvodában, vagy az iskolában a társai előtt, egy esetleges felelés alkalmával, ezek a játékok segítenek ennek a gátlásnak a leküzdésében.
