A társasjátékos közösség idén sem maradt GenCon nélkül. Az indianapolisi Indiana Convention Center (ICC) augusztus 4–7. között ismét megtelt a hobbi legkülönfélébb képviselőivel, kiadókkal és rajongókkal egyaránt. De mi is ez az esemény, amit a társasjátékok Super Bowljának is neveznek? A GenCon története A találkozó múltja egészen 1967-ig nyúlik vissza, amikor is Gary Gygax (igen, az a Gary Gygax, a Dungeons & Dragons megálmodója és a modern szerepjátékok atyja) meghívta néhány ismerősét a Lake Geneva-i otthonába – az utókor ezt jegyzi GenCon 0-ként. A nevét is a Geneva-tó mellett fekvő, wisconsini kisváros után kapta. A Geneva Convention ráadásul ügyes rájátszás a Genfi Egyezményre (Geneva Conventions), ami még kimondottan illik is egy wargame-ekkel foglalkozó gyűléshez. A rákövetkező évtől elkezdett egyre szakszerűbb formát ölteni a GenCon, és noha az első hivatalos találkozón csak 60-an vettek részt, 2019-re ez a szám 70.000-re „kúszott”. A költözések és néhány kisebb-nagyobb probléma ellenére az ötvenöt év alatt csupán 2020-ban maradt el (akkor a koronavírus-járvány miatt), de 2021-ben és 2022-ben már újra várta a látogatókat Indianapolisban, ami húsz éve az otthona. A GenCon kezdetben csupán wargame-ekről szólt, de hamar bővült a repertoárja, és mára megkerülhetetlen lett a társasjátékiparban – beszélhetünk szerepjátékokról, kártyajátékokról vagy LARP-okról (élőszereplős szerepjáték), a képviselőiket megtaláljuk az ICC-ben. Sőt, már videojátékok is felütötték ott a fejüket. A rendezvény ráadásul nem maradt meg Észak-Amerikában, ugyanis világszerte tartanak testvéreseményeket. Mit láttunk idén? Ha valaki lépést szeretne tartani az ipar eseményeivel, akkor bizony jobban jár, ha legalább az egyik szemét rajta tartja a GenConon – mi ennyivel nem értük be, és a magyar kiadók közül (tudomásunk szerint) egyedüliként személyesen is ellátogattunk a találkozóra. Ha látni akarod a legropogósabb újdonságokat, a GenConnál jobb helyet keresve sem találhatnál. Az idei találkozóra 530 kiadó és kiállító bérelt standot, akik közösen 500-nál is több vadonatúj társasjátékkal készültek a jelenlévőknek, ráadásul alaposan túlterjeszkedtek az ICC határain is. Programok a rendezvényközpont melletti Lucas Oil Stadionban is helyet kaptak (ami egyébként az Indianapolis Colts amerikaifutball-csapat otthona), 900 virtuális esemény szólt az online érdeklődőknek, de a kiadók még a környező hotelekben és szállókban is tartottak bemutatókat. Ezeknek a célközönsége nem a publikum, hanem a szakma volt, a főszerepben a jövő évi megjelenésekkel. A programsorozat négy napjára 125 dollár (ami közel 50.000 forint) volt a belépő. A két évvel ezelőtti csúcsot nem érte utol a látogatószám, nagyobb tumultusra számítottunk, de legalább szabadon lehetett mozogni a kiállítótérben – és 50.000 vendég így is összegyűlt „a játékok legjobb négy napjára”. A csarnokot kívülről street food árusok sorai szegélyezték, az érdeklődők tömegét pedig cosplayesek színesítették – volt néhány elég merész jelmez, amiről fotót nem is mertünk készíteni. Ők idén is versenyen mérhették össze egymással kreativitásukat, tehetségüket, bár ahogy a látogatóké, úgy az ő számuk is kisebb volt a vártnál. Arra nagyon ügyelt mindenki, hogy betartsa az egészségügyi előírásokat: csak oltással lehetett belépni, végig maszkban voltunk. 10 és 18 óra között tartották a programokat, és amikor lejárt az idő, rendezetten, hamar kiürültek a csarnokok. A GenCon már régóta többről szól, mint a wargame-ek, kártyajátékok és társasok, de még így is meglepő volt, hogy mennyiféle kiállítóval találkozhattunk: voltak kézművesek, szobrászok, jelmeztervezők, könyvkiadók, még írók is tartottak közönségtalálkozókat. Sok kiadó a saját standjánál biztosított lehetőséget a játékra, de a több helyet igénylő termékeket a nagy játéktereken is ki lehetett próbálni. Az utóbbiak olykor elég lehangoló látványt nyújtottak, a méretükhöz képest sokszor üresen ásítottak. Az volt az általános tapasztalatunk (és ezt a kiadók is megerősítették), hogy a látogatók gyakran csak odalépnek egy standhoz, vásárolnak és távoznak – lényegesen kevesebben maradtak játszani is. Az sem volt jellemző, ami Essenben mindennapos látvány: az óriási szatyrokkal felszerelt játékvadászok, akik csak úgy halmozzák a dobozokat. Helyette egy-két szuvenírrel távoztak a vásárlók, és akkor is inkább a friss megjelenések vagy az exkluzív promókkal járó társasok fogytak. Nagy sorokat viszont még így sem láttunk. Bizonyos szempontból nézve nem csoda: az Amazon, az online vásárlás és az aznapi szállítás korában már kihalófélben lévő az efféle vásárfiázás. Maga a kiállítás elsősorban az amerikai piacnak szól, jó terep például azoknak, akik nem viszik Essenbe a friss megjelenéseiket, de találkoztunk ott olyan partnerünkkel is (mint a Hachette vagy a Devir), aki ugyanúgy forgalmaz Amerikában, mint Európában. Olyan nagy durranás, ami kikövetelte volna magának az egész találkozót, idén sem volt – az a kiadók tapasztalata is, hogy egyre nehezebb ilyen társasjátékkal előrukkolni. A GenCon idén is megmutatta, miért olyan fontos része a társasjátékos szakmának: profin szervezett, a hagyományokat életben tartó, a biztonságra maximálisan ügyelő rendezvény volt. A szervezők mindent megtettek azért, hogy kiállító és látogató egyaránt jól érezze magát, és még arra is figyeltek, hogy egy-egy nagyobb cég ne szívja el a levegőt a kisebbek elől. A kiadók és gyártók (köztük európaiak és kínaiak is) bőven készültek termékekkel: betekinthettünk abba, mitől lesz izgalmas a 2023-as év. Persze nem csak nézelődni mentünk. Sikerült több új együttműködést kialakítanunk, olyan, egyelőre még nem publikus játékról megegyeznünk, amit majd a Reflexshop fog idehaza kiadni. Az egyeztetés folyamatban van – sajnos még nem árulhatjuk el, pontosan melyik címekről van szó, de elhiheted, alig várjuk, hogy lerántsuk róluk a leplet. Addig is következzen még néhány kép, hogy jobban lásd, milyen is volt a GenCon 2022:
