A nyuszika, a maci és a mókus sétálnak az erdőben… ez akár egy vicc is lehetne, ha nem vennék mindhárman véresen komolyan a helyzetet, és nem azt méregetnék a szemeik sarkából, hogy melyik támadja előbb hátba a többieket. Amit viszont egyikük sem vett észre, az az árnyak közt megbúvó cica, tőrökkel a puha kis praclijaiban és a róka, aki fél szemét a macskán, fél szemét a trión tartva azon hezitál, kire adja le az első lövést. Amit viszont senki sem hagyhat figyelmen kívül, az a semmiből felbukkanó, feléjük vágtató unikornis, akit három gigászi, mindent elpusztító fenevad üldöz. 3, 2, 1: MÉSZÁRLÁSRA FEL!
Ha eddig még nem sejtettétek, akkor újabb bejelentést hoztunk el, ami nem más lesz most, mint a Bájos kis Bestiák (angolul Here to Slay), az Unstable Unicorns „gémeresített” változata, az Unstable Unicorns és a Dungeons & Dragons szerelemgyereke.
BÁJOS KIS BESTIÁK TÁRSASJÁTÉK
Ha esetleg akad olyan, aki nem ismerné az Unstable-t, semmi gond, nem előfeltétel ennek ismerete a Bájos kis Bestiákhoz. Dióhéjban arról van szó, hogy a játékosok karámokba kell unikornisokat gyűjtsenek, miközben megpróbálnak egymással minél alattomosabb és könyörtelenebb módon kitolni. Ezt a „gyarapodj vagy genyózz” stílust vitte tovább, sokkkkkal-sokkal jobban kibővítve a lehetőségeket és az univerzumot egyaránt a Bájos kis Bestiák. Nem csoda, hogy a már itthon is szinte klasszikusnak számító Unstable Unicorns 33.720 Kickstarter támogatóját is könnyedén felülmúlta a Bájos kis Bestiák a maga 38.922 előrendelőjével.
A játék 2-6 fővel játszható, játékosok számától függően olyan 15-90 perc játékidővel kell számolni. Akinek az Unstable nem okozott gondot, annak ez sem fog, de egyébként 8-9 éves kortól már a gyerekeket is elé lehet ültetni, sőt, van egy olyan gyanúnk, hogy ők fogják a legjobban élvezni a bolondos-aranyos állatkák adok-kapokját (természetesen csak a huszon-harmincas gémerek után), mivel az egész szabályzat elfér egyetlen kártyán.
A játék során minden játékos egy-egy fantasy kalandozó csapat vezérét fogja alakítani, akiknek 2 céljuk van: vagy összeállítani a tökéletes kalandozó csapatot, és a játék mind a 6 kasztjának (harcos, vándor, tolvaj, őrző, varázsló, bárd) legalább 1-1 tagját az irányításuk alá vonni, vagy 3 óriásszörnyet eltenni láb alól. Bármelyik feltételt is teljesíti a játékos, azonnal megnyeri a játékot.
Egy körben mindenkinek 3-3 akciópontja van fejenként. 1 hős-, varázslat- vagy tárgykártya kézből kijátszása 1 akcióba kerül. A hőst magunk elé tesszük az asztalra, a tárgyat hősre helyezzük, a varázslatot a dobópakliba dobjuk. Bármikor, amikor egy hőst sikeresen játékba hoztunk (mert ezt meg lehet akadályozni, de erről picit lejjebb), rögtön dobunk 2 darab 6 oldalú kockával (továbbiakban 2d6), hogy megpróbáljuk aktiválni a képességét. Ha sikerül a hős képességének célszámát megdobni, ingyen aktiváltuk a képességet. Ellenkező esetben a hős nem cselekedett, de attól még játékba került.
Azonban a lapok kijátszása nem biztos, hogy mindig sikerrel jár. Bármikor, bárki reagálhat egy hős-, varázslat- vagy tárgykártya kijátszására egy párbajkártya kijátszásával. Ekkor a két játékos (az eredeti lapot kijátszó, és a párbajt kezdeményező) dobnak fejenként 2d6-tal, majd összehasonlítják a dobások eredményeit. Ha a párbajra hívó dobott nagyobbat, vagy a két eredmény egyforma, a lap kijátszása nem jön létre, egyébként pedig a párbajt kezdeményező elbukott, és a védő sikeresen kijátszhatta a kártyáját.
Új lapot húzni a húzópakliból szintén 1 akciópont, a kézben tartott kártyák tehát nem fognak automatikusan feltöltődni.
Ugyancsak 1 akciópont egy már asztalon lévő hős képességét újra aktiválni. A módszer ugyanaz, mint kijátszáskor, dobni kell 2d6-tal, ha megdobtuk a célszámot, a hős cselekszik, egyébként elveszítettünk 1 akciópontot. Ami viszont fontos, hogy akár sikerült a hőst aktiválni, akár nem, egy körben egy hőst csak egyszer lehet cselekvésre sarkallni, akár frissen kijátszott, akár előző fordulókból lent lévő hősről van szó!
Egy másik akció a szörnyek megtámadása, aminek költsége 2 akciópont, valamint a szörnyeknél feltüntetett követelmény. A szörnyeket ugyanis nem lehet csak úgy aprítani, a velük való harc minimális rákészülést igényel, ez általában megadott mennyiségű hős, esetleg megadott kaszt követelése. Ha rendelkezünk a szörny megtámadásának kritériumával, ugyanúgy 2d6-tal dobunk. Ami még más a szörnyek megtámadása, és a hősök aktiválása között, hogy ha a hőst nem sikerül aktiválnunk, olyankor nem veszítünk az akcióponton kívül semmit. A szörnyek esetén viszont két célszám van. Az első, a szörny legyőzéséhez kell, a második viszont arra az esetre van, hogy ha nem győztük le a fenevadat a támadás során, akkor ő visszatámad-e, vagy sikerül elmeneküljünk? Általában a rémesen rossz dobásoknál támadnak csak vissza a szörnyek, pl. ha 4-5 körüli, vagy az alatti dobást sikerül produkálni, ám van 1-2 igazán alattomos ellenfél is, akiknél nagyon szűk határ van a siker és a visszatámadás között. Ha pedig egy szörny visszatámad ránk, az általában a hőseink elhullását jelenti.
Nos, itt már talán egyértelművé vált, hogy nagyon sok múlik a kockadobásokon és a szerencsén. Szerencsére nem csak a szerencsére bízhatjuk a szerencsénket (jó, jó, tudom, tényleg kikísérem magam), ugyanis vannak módosító kártyák, amiket bárki, bármikor, bármilyen kockadobás eredményének módosítására felhasználhat. Igen. Bárki. Bármikor. Bárkinek. A lényeg viszont változatlan, van lehetőségünk javítani az esélyeinken, sőt, néha muszáj is, hiszen az erősebb hősképességek és szörnyek célszámai gyakran 10-11 értékűek.
Kanyarodjunk azonban vissza a szörnyekre még egy utolsó dolog erejéig. Minden szörnynek ugyanis van valami saját képessége, amit bár ők maguk nem használnak, a hősök számára elképesztően hasznosak lehetnek. Éppen ezért, amikor egy játékosnak sikerül legyőznie a szörnyet, a fenevad kártyáját a saját csapatkapitány kártyája alá csúsztatja, úgy, hogy a szörny képessége látszódjon. Innentől kezdve ugyanis a játékos, és minden hőse rendelkezik az elorzott képességgel.
Végezetül egy 3 akciópontos, tehát alap esetben teljes körös akciót említenék meg. Kártyajáték révén előfordulhat néha, hogy olyan lapok ragadnak a kezünkbe, amikre nincs szükségünk, számunkra hasztalanok. Erre ad megoldást az a 3 pontos akció, amikor eldobjuk az egész kezünket, majd húzunk 5 új kártyát. Nem tűnik soknak, de volt már rá példa, hogy nálunk ez fordította meg a meccset.
Első olvasatra talán soknak tűnhet, de valójában egy nagyon egyszerű, gyorsan tanítható és pörgős partijátékról van szó. Mindenki a körében elköltheti a 3 akciópontját, miközben egymással versengünk a két győzelmi feltétel teljesítésének valamelyikéért, és próbáljuk egymást minél hátrébb taszítani. Az akcióinkból hősöket, tárgyakat pakolunk a játéktérre, néha varázslatokkal erősítjük magunkat vagy támadjuk az ellenfeleinket, ha pedig eléggé „feltápoltuk” magunkat, ahogy szerepjátékokban a fejlődést szokás hívni, akkor megpróbálkozhatunk a szörnyek legyakásával is.
Az már csak hab a tortán, hogy a játék, bár harcias témájú, grafikájában, nyelvezetében abszolút családbarát, bátran leültethetjük elé a 8-9 éves gyerekeket. Az idősebb korosztálynak, a geek kultúra tagjainak pedig rengeteg apró elrejtett utalás, vicc található mind a kártyák grafikáján, mind a címeikben. Az Unstable Unicorns és a szerepjátékok szerelmeseinek pedig kötelező darab. Ugyanazt tudja, mint az elődje, csak egy sokkal vonzóbb, bővebb környezetben, több lehetőséggel, és még több cuki, agyament figurával.
Ha kedvet kaptatok egy kis fantasy kalandozásra, csatározásra és egymással való kitolásra, akkor kövessetek minket, hogy elsőként értesülhessetek a Bájos kis Bestiák bevonulásáról!
