Az egyik legnagyobb amerikai ünnep a Hálaadás, melyet 1941 óta hivatalosan november negyedik csütörtökjén tartanak. Az ország különböző pontjain élő rokonok, barátok ilyenkor összegyűlnek, hogy közösen adjanak hálát azért, amijük van. Az utána következő péntekre azóta is egyre többen kérnek maguknak szabadságot, és nem csak azért, hogy kipihenjék a közös családi vacsora fáradalmait: sokan már az ilyen módon kialakított hosszú hétvégén elkezdik a karácsonyi bevásárlást.
A "Black Friday", azaz fekete péntek elnevezés első feljegyzett használata nem ünnepi vásárláshoz, hanem egy pénzügyi krízishez köthető: egész pontosan az amerikai aranypiac összeomlásához 1869. szeptember 24-én. Két hírhedten könyörtelen Wall Street-i ügynök, Jay Gould és Jim Fisk közösen felvásároltak annyit a nemzeti aranykészletből, amennyit csak tudtak, annak reményében, hogy az árat az egekbe emelik majd, és hihetetlen profithoz jutnak. Azon a bizonyos szeptemberi pénteken az összeesküvésről végül lehullott a lepel, magával rántva a tőzsdét és csődbe taszítva a leggazdagabbaktól a munkásoktól mindenkit.
A legtöbbször elhangzott történet a Hálaadást követő fekete pénteki vásárlásról viszont persze a kereskedelemhez köthető. A legenda úgy szól, hogy az egész éves veszteséges (piros számjegyű) működés után a legtöbb bolt Hálaadás után kezdett nyereséges (fekete számjegyű) lenni az ünnepi leárazásoknak köszönhetően. Bár igaz, hogy a kereskedők a veszteséget pirossal, a profitot feketével jelölték a könyvelésnél, a Black Friday ezen eredet történetet hivatalosan is elutasították.
Az elmúlt években egy másik mítosz is előkerült, ami igen csúnya eredetet társít a hagyományhoz. Ez a történet ugyanis azt állítja, hogy az 1800-as években a dél-amerikai ültetvények birtokosai kedvezményesen vásárolhattak rabszolgákat a Hálaadás utáni napon. Bár a fekete péntek eredetének ezen verziója érthető módon a hagyomány bojkottálásáért kiáltott, valójában nincs semmilyen alapja.
A valódi sztori az esemény mögött nem annyira fényes, mint gondolnád. Az 1950-es években Philadelphia városának rendőrei a fekete péntek jelzővel látták el a Hálaadás napja utáni káoszt, amikor külvárosi vásárlók és turisták százai özönlöttek a városba minden évben a szokásosan másnap, szombaton tartott futball meccsre. Ez általában több lopásos esettel és sok-sok túlórával járt a rendőrség számára.
1961-re a Black Friday kifejezés annyira elterjedt Philadelphiában, hogy a kereskedők kénytelnek voltak közbelépni: igyekeztek a negatív kicsengést eltüntetve "Big Friday"-ra átnevezni a napot, persze sikertelenül. A kifejezés egész sokáig nem terjedt tovább, 1985-ig nem ismerték az államon kívül. Valamikor az 1980-as években találták ki a kereskedők, hogy hogyan is adhatnának pozitív kicsengést a Black Friday-nak: így született meg a már korábban említett pirosból feketébe történet.
Ez a történet megragadt, és hamarosan az ünnep eredeti gyökerei a feledés homályába merültek. Azóta az egynapos akciókból négynapossá nőtte ki magát, sőt, néhol akár egy hétig is eltarthat a "fekete szezon". Az offline, bolti vásárlásokról pedig egyre inkább eltolódik a hangsúly a kényelmes online bevásárlás felé, ami lássuk be, nem is csoda, hiszen ki szeretne órákig állni egy bejáratnál a nyitásra várva, mikor akár otthonról is bevásárolhat, ráadásul átgondoltabb döntést is tud hozni, mint egy bolti kényszerhelyzetben?
