Látom rajtad, hogy valami nem jó.

Azt mondod, hogy pörögnek a hétköznapok egymás után és túl sokszor gondolsz arra, hogy mivégre ez a hajtás, miért ilyen kiábrándítóan unalmas a mókuskerék.

Hova tűnt a nyers izgalom, amit gyerekként naponta átéltél? Hová szivárgott el a kalandvágyad? Hová lett az alkotásvágyad?

Várj, értem már, mi lehet a baj.